Közeledik az év vége, jön a Mikulás, a karácsony, az újév. Egy csomó munkaszüneti nap, és bár a beosztottak örülnek, hogy végre jöhet egy kis leeresztés, Neked folyamatosan menni kell a bevétel után, a megrendelések után.

Jön a Mikulás, a karácsony, az újév.
Kicsit olyan ez, mintha jönne egy hosszú téli álom, mindenki pihenne, de Te nem aludhatsz, mert a Te felelősséged, hogy a cég menjen előre.
Hiába van egy jó ötleted, egy jó elgondolásod, mert, amit Te nem tudsz megcsinálni, azt a kollégáid csinálják,és emiatt rájuk vagy utalva. Csakhogy…
Nem tudom, hogy Te találkoztál-e már a cégedben azzal, hogy a munkatársad
- nem az utasításod szerint végzi el a feladatát?
- pontatlanul vagy késve végzi el a dolgát?
- és a felelősségvállalása alacsony?
Érezted már úgy magad, hogy egyedül vagy, a beosztottaidból hiányzik a tulajdonosi szemlélet, és mintha csak Téged érdekelne, hogy a cég menjen előre?
Mesélj, Nálad milyen problémák fordulnak elő a munkatársaiddal?
Kedves Gyula!
Nagyon a fején találtad a szöget, sajnos ritka a jó beosztott, bár az évek alatt előbb utóbb össze tud gyűjteni az ember egy jobb csapatot.
Nekem a legjobb kollégáim, kb. 10 évvel az indulásunk után jöttek hozzám, holott előtte is rengeteg jövés-menés volt személyzetügyben.
Az évvége sajnos nem túl vállalkozóbarát, dehát nincs mese, csinálni kell…
Kedves Gyula!
Mi korábban 450 emberrel dolgoztunk, most a recessziós létszámunk 230 fő. Az elején nehéz volt még gyenge kollégát is találni (sori tömegtermelés), de jelenleg ott tartunk, hogy nem kell toboroznunk, jönnek maguktól az emberek és túljelentkezés van, pedig nem fizetjük sajnos agyon a dolgozóinkat. A Karácsony egy mesterségesen gerjesztett alacsony termelékenységű állapot, amit mi a tervezésre és elmaradt miniprojektek befejezésére használunk fel több-kevesebb sikerrel. Mostanra a kollégák minősége olyan szintre fejlődött, hogy a munkájukat napi szinten elég jól elvégzik, persze hibák mindig előfordulnak. Ez egy 95%-os rendszer, aminél ha az alapokat változtatjuk csak akkor borul minden technológia. Üdv, Kamarás Csaba
Tisztelt Uram!
Elnézést, de nekem kicsit nehezemre esik, hogy tegezzem. Én olyan köztes oldalt állok. Egyrészt alkalmazott és vállalkozó is vagyok. Alkalmazottként könyvelek alapvetően.
Én úgy érzem, hogy a probléma kölcsönös, mivel a dolgozó a vállalkozó eszközeivel dolgozik, jogviszonnyal kell rendelkeznie, ami kötelezettséget és jogokat egyaránt előír. Ugyanakkor a kockázat oldaláról teljesen védve van, hisz amig teljesít, addig alapvetően biztonságban érezheti magát, ha a cég működik, de még később is.
A vállalkozó nyakába viszont szó szerint “minden rászakad”
Kockázatot vállal, hogy lesz-e és kellő bevétele, rendeteg és egyre többféle elszámolási, engedélyeztetési egyéb kötelezettsége mellett még kellő figyelmet, kell fordítania a dolgozók vállalati célokkal való azonosulására is. Hisz ezzel tudja a maximumot hozni a foglalkoztatottakból. Kérdés, mikor kinek az érdekei az erősebben megnyilvánulóak. Pihennie, kikapcsolódnia mindkét félnek kell, de a vállalkozásnak nem lehet szünetelni. Mindenki nem mehet el egyidőben. Az optimális a két fél közötti egyenrangu alku lenne véleményem szerint.